Amikor kicsi voltam, akkor is biztos voltam ennek a mondatnak az erejében. Most, hogy felnőttem, még inkább. Az X-Faktor alatt megtapasztaltuk, hogy mennyire erősek tudunk lenni együtt, csapatban.

 

Amikor a műsor alatt boltba mentünk, és az emberek találkoztak velünk, akkor mérhetetlen szeretetet tapasztaltunk. Amikor valamelyikünk megbetegedett, akkor együtt oldottuk meg a felmerülő problémát. A döntők előtt minden egyes alkalommal összeálltunk a színfalak mögött, egymásba karoltunk, és úgy kiáltottuk hogy: X-Faktor! Ez az igazi csapat!

Na, de visszatérve a „kis” Csabika élményeihez: nem vagyok egy focizós, meg kosárlabdázós típus, de például biciklizni nagyon szerettem már régen is. Sokat szerveztünk olyan túrákat, amikor családostul mentünk el kirándulni. Veszprémből indultunk, és bejártuk a Balatont. A tesóimmal imádtuk, hogy a pihenés a túrák végén arról szólt, hogy a Balcsiba lógathattuk a lábunkat. Bár azzal sosem számoltunk, hogy vissza is kell tekerni Veszprémig :)